További elemzés arról, hogy a háló specifikációi hogyan befolyásolják az üvegszálas hálószövet korrózióállóságát

Az idő múlásával az üvegszálas hálószövet a környezeti tényezők hatására öregszik, és a háló specifikációi jelentős szerepet játszanak abban, hogy ez az öregedés hogyan befolyásolja a korrózióállóságot. A kisebb, sűrűbb hálók általában egyenletesebben osztják el a feszültséget a termikus ciklus során, ami gyakori a kültéri környezetben. Ez az egyenletesség csökkenti a mikro-repedések kialakulásának valószínűségét a bevonatban, amelyek behatolási pontként szolgálhatnak a korrozív szerek számára.

Ezzel szemben a nagyobb hálók, szélesebb résekkel, nagyobb eltérést tapasztalhatnak a szálak és a környező anyag között. Ez az ismétlődő mozgás a bevonat kifáradásához és repedések kialakulásához vezethet, ami felgyorsítja a korróziót. Ezenkívül nedves környezetben a nedvesség felhalmozódhat a nagyobb hálók nagyobb réseiben, nedves mikroklímát hozva létre, amely elősegíti a korrózióhoz vezető kémiai reakciókat. A kisebb hálók, amelyekben kevesebb hely van a nedvesség felhalmozódására, általában jobban ellenállnak az ilyen típusú hosszú távú -romlásnak.

Egyes esetekben további védőbevonatokat vagy kezeléseket alkalmaznak az üvegszálas hálószövetre a korrózióállóság fokozása érdekében, és a háló specifikációi befolyásolhatják ezeknek a fejlesztéseknek a hatékonyságát. A kisebb hálók lehetővé teszik a további bevonatok jobb tapadását, mivel a sűrű szálak megnövekedett felülete több rögzítési pontot biztosít. A szálak egyenletes eloszlása ​​biztosítja, hogy minden hozzáadott bevonat egyenletesen fedje be az anyagot, erősebb másodlagos védőréteget hozva létre a korrózió ellen.

A nagyobb hálók egyenetlen fedést eredményezhetnek további bevonatok felhordásakor, mivel a bevonat a hézagokban gyűlhet össze, ahelyett, hogy egyenletesen tapadna a szálakhoz. Ez az egyenetlen felhordás vékonyabb bevonatréteget eredményezhet a szálakon, csökkentve azok védő hatását. Ezenkívül az olyan kezelések használatakor, mint a gombaellenes -vagy anti- vegyi szerek, a kisebb hálók biztosítják, hogy ezek a kezelések egyenletesebben oszlanak el az anyagon, maximalizálva hatékonyságukat a korrózióval kapcsolatos problémák megelőzésében.

Egy 5 mm × 5 mm-es (5 mesh) üvegszálas hálót használó tengerparti építési projektben korrózió jeleit figyelték meg az üvegszálakon 5 év sópermetezés után. A nagyobb hálórések lehetővé tették a sós víz könnyebb behatolását, ami egyes területeken veszélyezteti a bevonatot, és a szálak degradációjához vezetett. Ezzel szemben egy közeli, 3 mm × 3 mm-es (8 mesh) hálós szövetet használó projekt minimális korróziót mutatott ugyanebben az időszakban, kiemelve a kisebb hálók előnyeit zord környezetben.

Egy ipari létesítményben, ahol nagymértékben ki vannak téve a vegyi gőzöknek, egy téglalap alakú, 20 × 10-es hálós ruha 3 év elteltével helyi korróziót mutatott a magasabb feszültségkoncentrációjú területeken. Az aszimmetrikus hálóforma a bevonat egyenetlen kopását eredményezte, ami érzékenyebbé tette ezeket a területeket a füst által kiváltott korrózióra. Ezzel szemben a létesítmény hasonló részében használt négyzet alakú 20 × 20-as hálós kendő egyenletesebb teljesítményt mutatott, kevesebb korrózióval, bemutatva a négyzet alakú hálók előnyeit a bevonat sértetlenségének megőrzésében feszültség alatt.

Ezek a tényezők hangsúlyozzák, hogy a háló specifikációi kulcsfontosságúak a hosszú távú{0}}korrózióállóság biztosításábanüvegszálas hálóruhával, kiegészítve a polimer bevonat védő szerepét. Ezen kölcsönhatások megértésével a projekttervezők megalapozottabb döntéseket hozhatnak, amikor kiválasztják a háló specifikációit az adott korróziós kihívásokhoz.